Zságot András
Heinrich von Ofterdingen és Götz von Berlichingen
Én szeretem az irodalmat.
S ha még Székesfehérvárt is szeretném, akkor végre nyugodtan hajthatnám álomra a fejemet, nem félnék attól, hogy reggel fáradtabban ébredek, mint ahogy éjjel elaludtam.
Én szeretem az irodalmat, s már írtam arról, hogy Csehov három nővére találkozott a Karamazov testvérekkel.
Azt viszont még nem tudjuk, hogy Heinrich von Ofterdingen találkozik-e Götz von Berlichingennel. Mindkettő férfi, s mi kerüljük, hacsak tudjuk, műveinkben az azonos neműek találkozását, mert abból minden rossz következhet.
Egyelőre nézzük Heinrich von Ofterdingent!
H. v. O. vásárol magának
Egy paripát s
Bejárja vele München
Óvárosát, aztán felcsap
Éttermi kiszolgálónak
S Brémában dolgozik
Három évet, mert az
Állam azt nem
Támogatja, hogy ő csak
Lovagol Münchenben.
S Götz von Berlichingen?
G. v. B. cirkuszigazgató
Szeretne lenni, járja Észak-Németországot,
Délt, Keletet, Nyugatot,
Keresi az artistákat, a
Bohócokat, minden pénzét
Elkölti, de senki nem akar
Beállni az ő cirkuszába.
G. v. B. végül egy matematikus
Biztatására tanulmányozza a
Csillagászat tudományát,
S a végén csillagásszá lesz.
Ofterdingen, Berlichingen.
Találkoztak-e? Beszélgettek-e? Barátságot kötöttek-e?
Ofterdingen hallott Berlichingenről, Berlichingen hallott Ofterdingenről, de először mindkettő a saját szerelmére gondolt, nem a másikra.
Szerelem, szerelem,
Te jutsz eszembe,
Amikor reggel a felkelés
Előtt fázik a lábam,
Te jutsz eszembe,
Ha délben bablevest ebédelek,
S te jutsz eszembe,
Ha esti sétám során
Fázik a lábam.
Ofterdingen egyre többet hallott Berlichingenről és viszont.
Aztán az egyik kedden, amikor egyikük se dolgozott, viszont mindketten ugyanabban a német városban tartózkodtak (voltak), nos, azon a kedden csak egymásról beszélgettek, Ofterdingen egy Berlichingen nevű emberrel, Berlichingen egy Ofterdingen nevű emberrel.
De meg is unták egymást, soha többet egymásról, s én is, soha többet róluk!