Zságot András
Szeretet
Mikor volt több a szeretet a földön, Hadrianus vagy Diocletianus idejében? Nagy Constantinus idejében?
Mitől függ, hogy az ember hány százaléka szeret, hány százaléka gyűlöl?
Vizsgáljuk szerénységemet!
Én hány százalékban szerettem, hány százalékban gyűlöltem 2020-ban?
Engem ne vizsgáljon senki! Én se nem szerettem, se nem gyűlöltem 2020-ban, az én 2020-as évemet a rettegés töltötte be.
Szeretnéd, hogy szeresselek? Akkor szüntesd meg a rettegést a szívemben!
Csuda napokat élünk, az emberek már nem nevetnek az utcákon, csak a fogaikat fenik, hátha zsákmányt találnak, egy másik embert, egy másik lelket.
Nem szeret senki.
Nem szeret senki engem.
S te kit szeretsz?
Utálod a szembejövőt, mert
Nem egyirányban megy veled,
De utálod az előtted, veled egyirányban
Trappolót is.
Győzd le a félelmedet,
S végre szeress valakit!
Utálsz? Utállak.
Utálsz? Utállak.
Két ember beszélget. Utálsz? Utállak. Aztán felcserélődnek a szerepek. Utálsz? Utállak.
Megyek az utcán. Mindenkit megkérdezek. Utálsz? Utállak. Aztán rábírom őket, hogy kérdezzenek engem. Utálsz? Utállak.
Mit tegyek, ha álmos vagyok és írni kell?
Ha álmos vagy és írni kell, felejtsd el a szeretetet, feledd el a gyűlöletet, s gondolja valami örömtelire, ami nem okoz semmi bánatot, akkor ébren kipihened magad.
Tényleg, mi a legörömtelibb
A világon?
Te a legörömtelibbet keresd,
Amikor majd leesel a székről,
Annyira álmos vagy.
Ne a legörömtelibbet keresd,
Csak az örömtelibbet.
Sőt, az örömtelit.
Nekem minden örömteli,
Mert ha nem,
Az Isten elgondolkozik azon,
Ne lépjen-e a Földre rá,
Hogy szétlapuljon.
Abba fáradsz bele, hogy hajszolod a szeretetet.
Ülj le, fond össze a karjaidat és várjad, hogy felkaputelefonozzon hozzád valaki, hogy sokat hallott már rólad és megszeretett téged, s szeretne beszélgetni veled.
Vajon ha valakit nem szeret senki, mennyi ideig kell várnia arra, hogy valaki jelentkezzen nála, ő bizony megszerette őt.
Ne írjunk semmiről, tudod jól, hogy milyen balokat léptem, egy perc alatt tíz butaságot gondolok, s közben húsz ostobaságot cselekszem.
Harminc helyrehozhatatlanság percenként, bocsássatok meg, életre jöttek, én tudom jól, hogy nem ér semmit az életünk.